A programról
Az INTERREG IIIA programoknak megfelelő 2007-től induló határ-menti programok a Strukturális Alapok forrásból valósulnak meg.
A jelenleg futó INTERREG IIIB transznacionális program utódprogramjai a 2007-2013-as programozási periódusban a dél-kelet-európai transznacionális program, illetve a közép-európai transznacionális programok lesznek. A jelenlegi Interreg IIIC program utódja az INTERREG IVC program, az INTERACT program pedig INTERACT 2007-2013 néven folytatódik tovább.
A magyar-szlovák határtérség szereplői földrajzi elhelyezkedésüknél fogva a 2007-2013-as időszakban a következő programokban vehetnek részt:
- Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Program
- Magyarország-Románia (HU-RO) ETE Program
- Ausztria-Magyarország (AT-HU) ETE Program
- Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna (HU-RO-SK-UA) ENPI Program
- Dél-kelet-európai transznacionális ETE program
- Közép-európai transznacionális ETE program
- Interregionális ETE program
- INTERACT 2007-2013
Az európai transznacionális, határon átnyúló, inter-regionális együttműködések alapvető kerete a 2007-2013 időszakban az Európai Területi Együttműködés, mint 3. Célkitűzés. A sikeres programmegvalósításhoz jó alapot nyújt a 2004-2006 közötti Interreg Közösségi Kezdeményezési programok, Phare CBC, Credo és egyéb, kapcsolódó Phare intézményfejlesztési programok sikeres végrehajtásában az utóbbi 10 évben szerzett tapasztalat.
A határon átnyúló együttműködési programok pénzügyi keretei nyílt pályázati rendszerben kerülnek felhasználásra az egyenként meghatározott programterületeken, melyek meghatározása az érvényes Európai szabályozás szerint megyei (NUTSIII-szintű) területi alapon történt. A programdokumentumokban rögzített fejlesztési célok és beavatkozási területek mentén lehetséges az együttműködési tevékenységeket finanszírozni, figyelembe véve az egyéb fejlesztési célú támogatási programokat és rendszereket. Az egyes programok regionális fejlesztési jellegűek, de a regionális fejlesztésnek kizárólag azon területeit ölelik fel, ahol a nemzeti határokon átlépő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értéket hordoznak, illetve olyan közös problémákat céloznak megoldani, melyek gátolják a résztvevő országok kapcsolódó területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását, kölcsönös kihasználását. Ez lehetőséget nyújt a határmenti területek olyan fejlesztésére, mely enyhíti a helyi népesség helyenként fennálló gazdasági és társadalmi elszigeteltségét.
A projektek kiválasztásáról a programokat felügyelő és azok stratégiai döntéseit meghozó Közös Monitoring Bizottságok gondoskodnak, melyekben a résztvevő országok egyenlő arányban képviseltetik magukat, különös hangsúlyt helyezve a NUTSIII-as területi egységek által képviselt véleményekre és igényekre, melyekből a programterület felépül. A projektkiválasztás előre megállapodott és rögzített szempontok szerint történik, melyeket szintén ezek a Monitoring Bizottságok hagynak jóvá. Előre definiált projektek nem szerepelnek a programokban, így minden forrás nyílt pályázati rendszerben kerül felhasználásra.
A programok lebonyolítása egységes szerkezetben történik függetlenül az államhatárok által meghatározott területi megosztástól, közös projektek, közös döntéshozás és közös pénzügyi keretek alkalmazásával. Szemben a nemzeti és regionális programokkal az ETE együttműködés nem önálló adminisztratív struktúrákkal, önálló jogrendszerrel rendelkező területeken jön létre. Ezzel összefüggésben a programok határon átnyúló karaktere alapján részben közös intézményrendszerrel, megállapodásokban rögzített szabályok szerint járnak el a programok irányításában és lebonyolításában résztvevő intézmények.
A programkészítés folyamata
Az EU Bizottság által megjelentetett Aide Memoire című dokumentum, hivatkozva a 2004-es bővítés előtt kiadott programozási irányelvekre, határozza meg, hogy az egyes Operatív Programok kialakítását ún. programozási munkacsoportok (Task Force bizottságok) létrehozásával kell biztosítani. 2005. második felében, illetve 2006. első félévében mindegyik tervezett operatív programban felállításra kerültek a programozási munkacsoportok. Az egyes programok tervezése közösen történt a programban részt vevő ország(ok) érintett kormányzati és megyei szervezeteivel.
Az egyeztetések során világossá vált, hogy kizárólag azok a célok vehetők figyelembe a programozás során, melyek a határon átnyúló együttműködést egyértelműen feltételezik. Mindenképpen el kell kerülni az olyan célok/tématerületek belefoglalását a programdokumentumokba, melyek más programokból egyértelműen finanszírozottak, illetve a hatásuk vagy megvalósíthatóságuk a határon átnyúló együttműködés tekintetében korlátozott. Ebből a szempontból pl. a foglalkoztatás bővítése, illetve a szociális rendszerek összehangolása érzékelhető hatékonysággal nehezen képzelhető el az amúgy is korlátozott lehetőségekkel bíró Területi Együttműködési programokban. Az előbbi jelentősen meghaladja a pénzügyi lehetőségeket amellett, hogy nehezen megteremthető a kölcsönösség alapelve a szomszédos területekkel, ráadásul az ÚMFT-ből finanszírozott fejlesztésekhez képest nem is nyújthatnak értékelhető alternatívát az ETE programok a korlátozott pénzügyi lehetőségeik miatt.
Egyértelműen elválasztható pl. a közlekedési infrastruktúra esetén, hogy a főhálózat az ágazati programból, a négyszámjegyű utak a ROP-okból, míg az ETE-ből kizárólag azon négyszámjegyű utak fejleszthetők, amelyek fizikailag is keresztezik az államhatárt. E mentén a logika mentén kerültek lehatárolásra a gazdasági infrastruktúra beruházásai is. A turisztikai fejlesztés is csak kizárólag olyan határon átnyúló turisztikai termékcsomaghoz kapcsolódhat, mely fejlesztése mindegyik résztvevő ország szempontjából elismert (pl. aggteleki karszt, Rákóczi út, stb.)
Az eurorégiók lehetséges szerepe a programok megvalósítása során
Az eurorégiók, mint a nemzeti határokon átnyúló szerveződések célkitűzései természetüknél fogva jelentős átfedésben vannak az ETE programok céljaival, így az egyes határon átnyúló programokból tudnak forrásokhoz jutni akár a működőképességük javítására, az operatív és rendszeres, fenntartható tevékenységeik megalapozására, munkaszervezeteik megszilárdítására. A határon átnyúló programok tekintetében ezeknek a működőképes eurégióknak a létrejötte vagy megerősödése is kézzel fogható eredménynek számít. A működő eurégiók térségfejlesztési, projektgeneráló tevékenységei is nyerhetnek finanszírozást, amennyiben azok közvetlen összhangban vannak az egyes programok célkitűzéseivel és támogatható tevékenységeivel.