A pályázati csomag letöltéséhez kérjük itt regisztráljon!
Regisztráció

Közös, határon átnyúló fejlesztési stratégia, programcélok

Stratégia

A bemutatásra kerülő stratégia a jelenleg végrehajtás alatt álló Magyarország – Szlovákia – Ukrajna Szomszédsági Program 2004-2006 stratégiájának továbbvitele, a következő szempontok figyelembevételével:

A leendő területi együttműködési program más földrajzi területekre terjed ki. Kétoldalú, csak a magyar-szlovák határ mentén fekvő megyéket érinti;
Az INTERREG programot 2007-től az Európai Területi Együttműködés célkitűzés (3. célkitűzés) váltja fel, mely eltérő szabályozási környezetet eredményez és csak a közös projektek támogatását teszi lehetővé;
Míg az előző periódusban létezett a két ország közötti államhatár, addig a következő programozási ciklusban ez a határ „eltűnik”;
A 2007-2013-as időszakra szóló Community Strategic Guidelines (CSG) figyelembevétele, amely az általános kereteit adja a Strukturális Alapokból végrehajtásra kerülő programoknak.

A stratégia központi eleme változatlan maradt: a határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítését kívánja elérni.

Magyarország és Szlovákia Európai Uniós csatlakozásával a két ország között húzódó határ az EU belső határává vált, bár „eltűnése” nem egyik napról a másikra történik. A csatlakozás következményeként azonban a térség számos potenciálja válik kihasználhatóvá, s megvalósulhat a személyek és áruk szabad mozgása.

Az államhatár eltűnése egyúttal azt is eredményezi, hogy leomlanak a két ország gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködésének gátjai is, mely lehetővé teszi a határtérség kapacitásainak és infrastruktúrájának közös, hatékonyabb használatát, így az együttműködések által nőhet a térség versenyképessége.

Amint a helyzetelemzés rámutatott, a két ország közötti szorosabb együttműködés egyik legfőbb gátját a korlátozott elérhetőség jelenti. A program ezért támogatni kívánja a meglévő közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztését. A meglévő hálózatok modernizálásán túl lehetőség nyílik az infrastrukturális elemek bővítésére is, különösen azokon a területeken, ahol a térséget folyó választja ketté.

A program kiemelten támogatja a határtérség gazdaságának integrált fejlesztését annak érdekében, hogy javítsa annak versenyképességét és hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez. Ezért elsősorban az üzleti együttműködések feltételeinek javítását, és a meglévő kutatás-fejlesztési potenciál hatékony és koordinált használatának ösztönzését célozza meg.

A turizmus a térség számos területén az egyik legfontosabb bevételforrásnak számít. E potenciál közös fejlesztéséhez a turisztikai látványosságok közös fejlesztésére és a régiók ösztönzésére van szükség.

A humán erőforrások fejlesztése és hatékony használata a versenyképesség javításának kulcsfeltétele. A program ezért támogatja az oktatási intézmények közötti kapcsolatépítést és az intézmények fejlesztését, emellett hangsúlyt fektet a munkaerő-piaci együttműködések ösztönzésére és integrált fejlesztésére.

A határtérség rendkívüli értéke a természeti területekben való gazdagsága. A természetvédelmi területek védelme, illetve a természeti környezet megőrzése mindkét ország részéről erőfeszítéseket igényel. Mivel a környezetszennyezés – a levegő és a folyók szennyezése sem – határokon belül mozgó jelenség, ezért a környezeti kockázatok elleni hatékony védekezést közösen, közös szabályozással kell megoldani.

A sikeres határmenti együttműködés legfontosabb aspektusa, hogy az emberek elfogadják és megértsék egymást, s készek legyenek együttműködni egymással. Ezért szükséges ösztönözni a közösségek közötti együttműködést, melyek közelebb hozzák az embereket egymáshoz.

Célok

Az együttműködési program átfogó, stratégiai célja a határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítése.

A program átfogó célja és a stratégia kulcselemei a következő specifikus célok kialakításához vezettek:

a határtérség gazdasági versenyképességének erősítése
az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése
a határtérség elérhetőségének és kommunikációjának javítása
a természeti értékek védelme

A fenti specifikus célok a közös fejlődés alapjainak megteremtésére fókuszálnak. Jóllehet, a közös fejlesztés mellett, a programnak – a horizontális elvek betartásával – hozzá kell járulnia a biztonságos és növekvő egyensúly megteremtéséhez. Ezen megközelítés alapján, a programon belül valamennyi beavatkozás biztosítani fogja a nemek közötti esélyegyenlőséget, figyelembe fogja venni a hátrányos helyzetűek, fogyatékosok speciális szükségleteit, valamint biztosítani fogja a természeti és épített környezet védelmét.

A fent említett horizontális célokat a teljes programciklus során figyelembe kell venni, beleértve a programozást, a monitoring indikátorok meghatározását és értékelését, s a projekt-kiválasztási kritériumok kialakítását valamennyi beavatkozás esetén.

A célok megvalósítása érdekében három fő prioritási tengelyt hoztak létre. Az első prioritás (gazdaság és társadalom) nagyrészt az EU lisszaboni stratégiáját követi, a második prioritás (fenntartható fejlődés, környezet és természetvédelem) az EU göteborgi programját szolgálja, míg a 3. prioritás pedig technikai segítséget nyújt a program megvalósításához. A prioritások részletes akciókra, tevékenységekre való lebontásának leírása az Akcióterv – jelenleg egyeztetések folynak a tartalmi összetételéről - szerves alkotórészét fogják képezni.

1. Prioritás: azon együttműködéseket ösztönzi, melyek a gazdaság és társadalom integrált fejlődéséhez járulnak hozzá;

2. Prioritás: az együttműködések fizikai feltételeinek javítását célozza, elsősorban a közlekedési és kommunikációs, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra terén,

3. Prioritás: szakmai segítségnyújtás (Technical Assistance)