A pályázati csomag letöltéséhez kérjük itt regisztráljon!
Regisztráció

A régióról

A program célterülete a következő magyarországi és szlovákiai határmenti NUTS III (III-as területi statisztikai számbavételi egységek) területekből áll:

Magyarország	Szlovákia
Győr–Moson–Sopron megye Komárom–Esztergom megye Budapest főváros Pest megye Nógrád megye Heves megye Borsod–Abaúj–Zemplén megye Szabolcs–Szatmár–Bereg megye	Pozsony kerület Nagyszombat kerület Nyitra kerület Besztercebánya kerület Kassa kerület

A magyar-szlovák térség számos tekintetben hasonló problémákkal és hasonló kihívásokkal szembesül a határ mindkét oldalán.

A határtérségben az egyik legnagyobb kihívást a gyengén kiépített közúti infrastruktúra jelenti. Bár az elmúlt néhány évben a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra jelentősen javult mindkét oldalon, s a transz-európai folyosók több eleme is átszeli a térséget, még mindig tapasztalhatók kisebb hiányosságok az észak-déli irányú közlekedési kapcsolatokban: továbbra is szűk keresztmetszetet jelent a határátkelés, s a két ország határán húzódó folyók is nehezítik az elérhetőséget. A fent említett problémák mindegyike gátat szab a térség fejlődésének.

A térség gazdasága számos fontos erősséggel rendelkezik. A határ mindkét oldalán rohamosan fejlődő gazdasági központok találhatók dinamikusan növekvő, versenyképes vállalatokkal, multinacionális cégekkel és versenyképes kis- és középvállalkozásokkal. A magyar-szlovák üzleti kapcsolatok száma ugyanakkor meglehetősen kevés, amely gyengíti a térség versenyképességét.

A határtérség gyengesége, hogy a munkaerő-piaci együttműködés nagyon alacsony szintű. A térség bizonyos területein a munkanélküliség elég nagy méreteket ölt, ugyanakkor közvetlenül a határ mentén a nagyobb gazdasági központok esetenként munkaerőhiánnyal küzdenek.

A térség fontos erősségeként könyvelhető el, hogy számos felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. Az intézmények minőségi oktatást nyújtanak és a kutatás-fejlesztési tevékenységhez is bázisul szolgálnak. Az egyetemek, valamint az egyetemek és a vállalkozások között együttműködés szintje azonban alacsony, mely a határtérség versenyképes és integrált fejlődésének újabb gátját jelenti.

A turizmus fontos szerepet tölt be a két ország kapcsolatrendszerében, s a közös fejlesztéshez is megfelelő alapot nyújt. Ugyanakkor ez a potenciál nincs kellően kihasználva: a térség nem rendelkezik közös turisztikai programcsomagokkal, s közös marketing és promóciós tevékenységet sem végez.

A határtérség természeti környezete sajátos jelleget ölt: egyrészt, számos természetvédelmi terület fekszik a határ mindkét oldalán; másrészt azonban a korábbi nehézipari tevékenység következményeként komoly környezeti károkkal sújtott és szennyezett területek is megtalálhatók.

A határ mentén fejlett szolgáltató szektor működik (beleértve az egészségügyet is). A kapacitások közös használata azonban csak elvétve tapasztalható, mely elsősorban a nyelvi akadályok és a szolgáltató intézmények közötti alacsony fokú együttműködés következménye.

Összességében, a magyar – szlovák határtérség számos területen kínál lehetőséget az integrált fejlesztéshez, de ehhez meg kell teremteni az együttműködés kulcsfeltételeit, és ösztönözni kell a térség szereplői közötti együttműködések kezdeményezését is.